Kerestél, Gábor....

- Kerestél, Gábor....

- Ja igen. Szarban vagyok, Kriszta. Nyakunkon a választás.

- Szerintem mindannyian szarban vagyunk, Gábor.

- Igen, de én bele is fulladok, ha nem lesz ki a csapatunk. Közben beszéltem Ákossal.

- A Kováccsal?

- Neeem, őt már egy ideje nem hallgatok. Csak a feleségem.

- Persze, a Komássy, jaj de butuska vagyok!

- Na igen. Szóval azt mondta, "Simonkám, most nem tudok átpasszolni senkit". Meg szerinte amúgy sincs náluk olyan, akiről ne vágnák le azonnal, hogy nem a lóvéért vagy buliból tolja.

- És nálunk mi a helyzet?

- Az, hogy elfogytunk, Kriszta. Éva marha lelkes meg egy tündérvirág, de unom már, hogy nyuggertanyázzák a DK-t. Kalinának meg iránytű kell, hogy idetaláljon Zuglóból, a kutya nem ismeri a kerületben, ráadásul tikkel meg izzad, ha oda kell mennie, ahova nem jár a vonat. Szegény ember vízzel főz, tudod...

- És én hogy jövök a képbe?

- Nem jönnél, ha a fityiszesek nem lennének ilyen gecik. Van emberünk, de simán kilőnék őket, mert múltjuk van. Mindegyik volt már horthysta vagy kommunista, hitgyülis, vörös tengerészgyalogos, priuszos, anyámtyúkja. A nyolcas körzet még kiadó, oda kellene egy csinos, többgyerekes, szimpatikus helyi arc. Esztétikailag.

- Jó, nem vagyok egy Vadai Ági, lövésem sincs a közéletről, de ezt kikérem magamnak. Képzett ember vagyok.

- Ne terheld magad gondolatokkal! Csak mosolyogni, orbánozni, elmúlt négyévezni kell az Összefogás-standokon. Látszódni kell, Krisztám. Ennyi.

- Te, te... te kis csibész. Na jó, hol kell aláírnom?

Biztonságpolitikai szakértő

Mint minden jóravaló családban, a szülők nyilván Pomáziéknál is gyakran ringatták álomba esti mesével a família gyermek tagjait. Nem tudhatjuk, hogy lefekvés előtt a kis Danit a Grimm testvérek történeteivel, vagy inkább a 90-es évek közbiztonságának helyzetével traktálta rendőr édesanyja, mindenesetre felcseperedve Pomázi elvtárs már szakértője volt a témának.

Bár sosem hagyta, hogy a gondolatok összezavarják homályos céljai elérésében, Pomázi életében tavaly eljött a nagy pillanat, és végre leült agyat növeszteni. Ennek egyik bizonyítéka az az bejegyzése a helyi szoci blogon, amelyben számon kéri, hogy az ígéretek ellenére az Orbán kormánynak két év alatt sem sikerült rendet tennie az országban. „Nem elég elérni, hogy a bűncselekmények száma csökkenjen egy adott területen, a biztonság érzetét ez nem fogja megteremteni” – ontja Dániel a bölcsességet, de pofán vágja saját magát, merthát elismeri, hogy a kerületben jelentős mértékben visszaszorult a bűnözés és a prostitúció. Odáig viszont már nem jut el, hogy belássa, a biztonságérzet kialakulása a feltételek megteremtése mellett is igen hosszú folyamat, nem csak Kolumbiában, hanem bizony Józsefvárosban is.

Pomázi elvtárs szerint a Nyolcker másik fő problémáját jelentő droghelyzet „még mindig megoldásra vár”, ám a jó szocialista hagyományok szerint ő sem rukkolt még elő megoldási javaslattal. Talán jobb lenne a reakcióidő, ha a szocik helyett Szabó Gábor, a volt kerületi fogtündér veszi szárnyai alá az ifjú élmunkást. A Jófiúk rabló-pandúr csapatánál a mamától hallott „mesék” is új értelmet nyertek volna...

Ha én cica volnék...

Az MLP másik delegáltja sokoldalú ember, nem véletlenül ő volt pártja polgármesterjelöltje, mielőtt a nagy összeborulásban végül Komássyt emelték pajzsra „demokratáék”. Németh Attila, a külkereskedő, HR és kommunikációs végzettségű internetes szakember volt az, aki megszervezte az MLP józsefvárosi zsebkommandóját, miközben egy civil önkéntes csoport vezetőjeként utcán talált, sérült macskák gyógyításával és adoptálásával foglalkozik.

Emberekkel viszont kevésbé szeret foglalkozni, ami nem jó hír a józsefvárosiaknak. Egyetlen kiadott közleményében mi mást, mint cicamenhelyek létrehozását szorgalmazta. A liberális másságkultuszából persze Németh Attila sem vonhatja ki magát, ezért választási programjába belefegyelmezte a hajléktalanok és drogosok nemlétező kriminalizálásának megszüntetését.

Egy vele készült interjúban maga is elismeri, hogy a „liberális” az utóbbi években lejáratott szitokszóvá vált, annak ellenére, hogy szerinte a lakosság negyede színtiszta demokratikus és liberális értékeket vall. Mondanunk sem kell, azzal együtt, hogy a vadliberális, turbókapitalista rombolás óta Némethék háza táján ezeket a fogalmakat valamiért egybemossák, nonszensz, hogy a magyarok háromnegyede elutasítja a demokráciát.

Az SZDSZ ikonikus arcai, miután mindent megtettek, hogy a liberális szót új, pejoratív értelmmel építsék be a köztudatba, szépen zsebre vágták amit lehetett, majd látszólag felszívódtak. Talán ők is arra készülnek, mint a kommunisták, akik előre bekalkulálták a rendszerváltozást – vagy ahogy a dokumentumok szerint ők nevezték: modellváltást –, miközben végig azt tervezték, hogy '94-ben visszajönnek. A modellváltás az MSZ(M)P -nek bejött ugyan, Fodor Gábor „múltnélküli” statisztákból álló SZDSZ 2.0-jának viszont aligha fog.

Az MLP esélyeit tovább rontja, hogy színtelen-szagtalan arcai közül egy echte bankárt jelölt főpolgármesternek, aki ráadásul ilyeneket talál mondani: „2010 után a liberális érzelmű emberek beálltak az LMP és DK vagy Bajnai Gordon mögé, őket célozzuk meg most”. Hát legyen úgy, mi csak egy kávét kérünk... A négy éve változatlan széljárás alapján úgy fest jó esély van rá, hogy a liberálisok újabb hulláma Némethék reményeivel együtt szépen elhal, mielőtt partot érne.

Gyurcsány csalogánya

Noha jelölttársai között a DK helyi csapatát erősítő nyugdíjas aktivista, Gyurcsány helyi zsebszínházának csalogánya sem nyújt túl meggyőző alakítást a választási kampányban, mégis a dicséretével kell kezdenünk. Őszi Éva ugyanis utálja a média világában huszonéve indokolatlanul pöffeszkedő, elcelebesedett Havas Henriket, aminek a politikához ugyan az égvilágon semmi köze, viszont bevéstük a pirospontot.

Ámde ami a médiának Havas, a politikának Gyurcsány, hiszen mindketten a rendszerváltás környékén helyezkedtek csibészül, és a jókor, jó helyen lenni elvét követve nőttek, majd száradtak a fejünkre. Őszi Éva tragédiája, hogy elméjét sajnos nem a súlytalan megmondóemberek, hanem maga a pápai patás fertőzte meg.

Arról, hogy Őszi Éva mennyire barátságtan kapcsolatot ápol a valósággal, sokat elárul, hogy tagja a Falus győzhet! nevű csoportnak. Vajon a leszerepelt főpolgármesterjelölt jegesvödrös-kusturicás házi videója, sírvaröhögős interjúi, vagy a felújítás elmaradását a frissen felújított gázgyár előtt számon kérő helyszíni sajtótájékoztatója volt az, amelyik meggyőzte Őszi Évát Falus Ferenc alkalmasságáról?

Persze lehet, hogy e kedves, segítőkész és toleráns asszony, aki orvosi egyetemet végzett, valójában a gyámolítás, a gyógyítás lehetőségét látta meg félhülye embertársai ügyének felkarolásában. 

A pályatévesztő bennfentes ügyeskedő

Nem tudni, Kalina József László személyesen is ismerte-e a Generali-ügy főszereplőjét, H-né P. Mónikát, a botrányba keveredett biztosító bennfentes pénzügyi tanácsadójaként mindenesetre sokat mesélhetne a befektetési biztosításra felvett százmilliók elsíbolásáról, vagy az ügyfélkárosítás mikéntjéről.

Kalina József László ugyanakkor nem az a fajta pénzügyi szakember, aki szabadidejét is a munkája bűvöletében tölti. Bár biztosan nem lenne a DK választókerületi jelöltje, ha nem érintette volna meg a politika, gondolatai dandárját mégis inkább a vasút tölti ki. Kalina József László közösségi oldalán a bejegyzések mintegy nyolcvan százaléka mozdonyokról szól, nem pedig tudatromboló politikáról vagy fárasztó pénzügyekről.

Az emberarcú Kalina nyilvánvalóan pályatévesztő, amit remekül szemléltet, hogy a Trainstation nevű játékban már elérte a kétszázhuszonhatodik szintet, valamint hogy közgáz helyett faipari egyetemet végzett. Szellemi vezetője, a gyermekkorában még rendszeresen bérmálkozó Gyurcsány Ferenc hiába ateista, Kalina József László széles látóköréből a vallás sem hiányozhat. Az internet elárulja, hogy előszeretettel nézi és lájkolja a Hit Gyülekezetének videóit, arról viszont nem ad hírt, a képviselőjelölt csatlakozott-e hittérítő Németh Sándor szektájához.

Kedvencei politikusai között megtaláljuk a DK, az Együtt-PM és az MSZP, sőt a köreiben ellenségként kezelt LMP arcait is. Ebből következik, hogy Kalina József Lászlónál valószínűleg senki sem hirdethetné őszintébben: összenő, ami összetartozik.

Diploma előtt

Bár a 2010-es önkormányzati választáson Bulányi Gergely szociológushallgató a második helyen végzett választókörzetében, a szocikkal – és persze en bloc a baloldallal – szemben kialakult, és azóta sem nagyon gyógyuló közhangulatnak megfelelően rettenetes arányú vereséget szenvedett fideszes jelölttársától. Ettől olyan mély letargiába eshetett, hogy elfelejtette befejezni a tanulmányait.

Eltelt négy év, de Bulányit azóta sem eresztette az iskolapad: az idén még mindig szociológus-hallgatóként próbálja elnyerni többek között olyan választópolgárok bizalmát, akik vele ellentétben huszonhét éves korukra sikeresen elvégezték a főiskolát. Négy éve a panelprogram folytatásához, a társasházak meg a Köztársaság tér felújításához, valamint a közbiztonság és -tisztaság növeléséhez kérte a józsefvárosiak bizalmát. Valahogyan elkerülte a figyelmét, hogy jó tündérek időközben megvalósították a célkitűzéseit, vagy éppen azon dolgoznak, hogy Gergőnek ne kelljen idegeskednie ezek miatt, és tűkön ülő tanárainak végre leadhassa a szakdolgozatát.

Bulányi Gergely idei programkínálatában szerepel az is, hogy ha bizalmat kap, megakadályozza a Palota-negyed „bulinegyeddé” válását, és az ott lakók, nem pedig a vendéglátósok érdekeit fogja képviselni az önkormányzatban. A szavazatmaximálásban biztosan nem segítene az az interneten keringő fotó, amelyen fülcimpáig bulimosolyban egy üveg hitvány bort szorongat a kezében.

Hello tourist!

Nem mintha Fodor Gábor karizmája erre okot szolgáltatna, de azóta, hogy az ex-szadeszes túlélő saját kezűleg fogott pártalapításba, majd véletlenül mandátumot szerzett, leginkább egyszemélyes politikai „erőként” látjuk magunk előtt. Nemrégiben ő is megérezhette ezt, ám annak ellenére, hogy új csordájába terelgetett egy rakás politikai múlt nélküli kalandort (meg egy bankárhiéna fejű főpolgármesterjelöltet), nem sikerült tartalommal és pezsgéssel megtöltenie a liberális minipártot. Picit olyan ez, mintha csokival magához édesgetett volna egy csapat kisiskolást, hogy tömegnek látsszon.

Ezt a látszatot erősíti Temesi Ágnes is, a Magyar Liberális Párt egyik józsefvárosi képviselőjelöltje. Hogy a pártocska helyi kirendeltsége mennyire fullon van a kerületben élő liberálisokkal, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Nyolcker két fodorista versenyzője közül csak az egyik józsefvárosi. Nem Temesi Ágnes, mert ő a XIII. kerület lakója, akinek köze sincs a választókörzetéhez, legfeljebb mint turista fordul meg felénk. Igaz, ezzel nincsen egyedül a jelenlegi párt-triumvirátusban.

Temesi megtestesíti azt a közönyt, ami Fodor próbababáit általában jellemzi, ha a nekik kirendelt missziót, és nem a közízléstől általában fényévnyi távolságban lebegő szívügyüket, pl. a másság képviseletét kellene képviselniük. A Liberálisok Ungár Klára-utánérzése is nagyjából akkora intenzítással ásta bele magát a helyi közügyekbe, mint az MLP józsefvárosi közösségi oldala, amelyen nagyítóval sem találunk a kerületet érintő bejegyzést.

A pénzügyi szakember és könyvelő Temesi Ágnes a Legalitás 2000 Kft. ügyvezetője, amely ellen az adóhivatal hátralék miatt végrehajtást kezdeményezett. Meg is lepődnénk, ha Temesi Ágnes nem gazdasági vonalon képzelné el képviselni a körzetét.

Exportgyanús szociológus

Teljesen világos, hogy a balos választási összefogásból kimaradt Együtt-PM józsefvárosi polgármesterjelöltjének nincsen komolyabb kapcsolata választási körzetével. Erőss Gábor a Párbeszéd Magyarországért egyik vezetőjeként, oktatásügyi szakértőjeként továbbra is a nagypolitika felé kacsintgat, blogjának témái, megnyilatkozásai alapján pedig kiviláglik, hogy új küldetése ellenére sem érintik meg az alantasabb önkormányzati problémák. Erőss doktor valójában egy olyan csodabogár benyomását kelti, akinek diáktársai rendszeresen leverték a szemüvegét meg elvették az uzsonnáját, ezért bánatában túlképezte magát.

A bölcsek köve azután pottyanhatott ki Erőss doktor zsebéből, hogy pártjával egy szégyenteljes baloldali összefogás arcaként pusztító vereséget szenvedett az országgyűlési választásokon. Erőss doktor viszont sem azelőtt, sem azóta nem hasonult meg attól, hogy az LMP-ből kiválva társaival Bajnaihoz csatlakozott, majd lepacsizott Gyurcsánnyal, vagyis éppen abban a táborban bontott zászlót, amellyel szemben az LMP felsorakozott.

Ha kétes eszmék terjesztéséről van szó, Erőss Gábor a szócsövek között sem válogat. Lazán adott interjút annak a hírhedt netes újságírónak, a sültbolond Molnár F. Árpádnak is, aki korábban tömeggyilkosnak, patkánynak és elmebetegnek nevezte Orbán Viktort és Pintér Sándort, sőt, szervkereskedelemmel is megvádolta a két politikust.

Választási harcában Erősst pártjának olyan kirakatemberei támogatják barátságukkal, mint például Juhász Péter. A Belváros buzogányáról nem árt tudni, hogy hétmilliós adótartozással vitte csődbe és fantomizálta cégeit, adótartozásait nem fizette ki, a bíróság kétszer ítélte el droggal visszaélés miatt. Erőss Gábort támogatja barátja és főnöke, a Zuglóban jelenleg antiszemita rapperrel kampányoló Karácsony Gergely, de jó ismerőse Demszky Gábornak is. A szociológus végzettségű magyar várospolitikusok egyébként igen kelendőek mostanában: ha a hírek szerint Sztálingrád Budapest volt főpolgármestere Vitalij Klicsko tanácsadója lehet Kijevben, Erőss doktort is jó eséllyel levadászhatja még például a donyecki városvezetés.

A tudományok doktora nem véletlenül beszél annyit nemzeti elhülyítés rendszeréről, hiszen ő maga kerületi szinten próbálkozik hasonlóval. Akkor is félrebeszélt (vagy ennyire nincsen képben), amikor azt állította, hogy a kerületek közül Józsefvárosban a legmagasabb a munkanélküliség, miközben csak a múlt évet nézve itt negyedével csökkent az álláskeresők száma. Persze, miután Erőss Gábor nem sok esélyt adott a helyieknek arra, hogy megismerjék, előfordulhat az is, hogy igaza van: az elhülyítés rendszere mégiscsak létezik, ő pedig annak első és mindeddig egyetlen áldozata az országban.

A susogós ügyeskedő

Mielőtt elnyelte volna az MSZP józsefvárosi szervezete, Szili Balázs korántsem volt jó véleménnyel a politikusokról, de hogy imponáljon későbbi feleségének, mégis politikusnak állt.

Szili egyetlen pillanatra sem lógott ki a kerületi MSZP-ből, mert párttársaihoz hasonlóan az ő nevéhez, közéleti tevékenységéhez is botrányok sora köthető. Szili Balázs ugyanis 2004-ben került ahhoz a Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársasághoz, amely 2010 előtt gyanús ingatlanügyletek, gazdálkodási rendellenességek és nyomozások garmadájával került rendszeresen a sajtóorgánumok címlapjaira.

Éppen a szocialista politikus volt az ügyintézője azoknak a Futó utcai lakásoknak, amelyeket a Rév8 állítólag dupla áron vett meg. A cég 2009-es átvilágítása azt mutatta ki, hogy akár három milliárd forintos kár is érhette az önkormányzatot 2005-2008 között, mert a beruházónak a valós forgalmi ár alatt adták el az ingatlanokat. Szili Balázs 2010-ig dolgozott a Rév8-nál, tehát a károkozás, a mutyigyanús ügyletek éveiben a cég munkatársa volt. A szocialista politikus maga ismerte el korábban, hogy felesége 1995-ben vásárolt meg az önkormányzattól egy bérlakást, majd tíz év múlva Józsefváros vezetése vásárolta vissza tőlük az ingatlant a Corvin Sétány Program miatt.

Úgy hírlik, a Szili család is fantasztikus üzletet kötött az önkormányzattal. Szili Balázs képviselői munkája arról is „híressé” vált, hogy tavaly februárban egy képviselő-testületi ülésen ő maga vetette fel: az önkormányzat ne hirdetéseket vásároljon, hanem jutalmat biztosítson a dolgozóknak. Szili szívesebben részesedett volna a prémiumkeretből, mint hogy a hirdetéseket olvasgassa a Helyi Témában és a Heti Válaszban. Érdekes, hogy 2011-ig a Bianco-Trans Fuvarozási és Szállítmányozási Kft-ben is jelentős befolyással bírt, a társaság irányításába is beleszólhatott. A kérdés az, hogy Szili Balázsnak milyen szerepe volt abban, hogy a cég megszűnt, és végelszámolás alatt áll. 

A másik ló

A Demokratikus Koalíció választókerületi elnöke az ellenzéki összefogás példaképe is lehetne, ha nem ordítana róla, hogy ő a szocik trójai falova a józsefvárosi gyurcsányisták erődítményében. 

Félreértés ne essék, Simon aktív és lelkes tagja a szűkkörű Gyurcsány-kultusznak. Más kérdés, hogy vajon mennyit árt az önálló identitásáért küzdő, óvodáskorú DK-nak, ha helyi vezetője az MSZP és Komássy mellett kampányol, választások közeledtével pedig minden zsíros pozícióra szocialistát vizionál.

Semmi kétség, a DK több képviselője futott be mesebeli pályát karrierje során. Kerék-Bárczy Szabolcshoz hasonlóan, aki állítólagos konzervatívként Medgyessy Péter, Dávid Ibolya és Bokros Lajos hátán végignyargalva pattant Gyurcsány Ferenc ölébe, bizony Simon György is hetedhét határon át, hétmérföldes csizmában jutott el az őszödi rém odújáig.

Kezdetben ugyanis fideszes volt, majd felvételét kérte az MSZP-be, onnan került át a józsefvárosi DK elnöki székébe. Simon György azonban nem az típus, aki rivaldafényben szereti megvitatni, képviselni a közügyeket. Különböző nickneveken aktív résztvevője internetes fórumoknak, de soha nem a saját nevében ír. Netlaw néven hosszú évekig garázdálkodott az éterben, valamiért mégsem vállalta soha az azonosságot, annak ellenére, hogy többször egyértelműen beazonosították. Nemzetépítő, szociális érzékenységről tanúskodó gondolatai között szerepel a rezsicsökkentés elutasítása, a külhoni magyarok szavazati jogának eltörlése és a köztévé megszüntetése. Ha a szocialisták rossz lóra is tettek Komássy-val, legalább ácsoltak egy másikat gyurcsányista barátaikanak. 

Rossz ló

A szocialisták keresve sem találhattak volna jobb ellenzéki polgármesterjelöltet a párt új generációjához tartozó, bár kissé korosodó titánjánál. Igaz, a döntés inkább a kerület jobboldali szavazóinak és jelenlegi vezetésének örömhír, hiszen azóta, hogy Komássy megvetette a lábát Józsefvárosban, nem sok babér terem a nyolcker balliberálisainak. A szocik, dékások és liberálisok önkormányzati választási összefogásának helyi arca voltaképpen jelkép: a karizmatikus, hiteles politikusok hiányában szenvedő baloldal szellemi kiüresedésének a szimbóluma.

Komássyt szürkesége és botrányokkal kísért pályafutása ellenére sem tette még lapátra a pártja, ami nem meglepő, a baloldal ugyanis sohasem serénykedett a térfelén lerakódó kosz feltakarításában. Komássy neve a hatalmas botrányt kavart Zuschlag-ügyben is felmerült. Akkor volt a Fiatal Baloldal elnöke, amikor Zuschlag annak alelnökeként bonyolította sötét ügyleteit. Bár belőle nem vált börtönszocialista, az ügyben tanúként olyan súlyos kijelentéseket fogalmazott meg az általa vezetett szervezet működéséről, mint „érezni lehetett, hogy nem volt minden szabályos”, illetve „amíg volt pénz, addig nem foglalkoztak azzal, hogy az honnan származik”.

Az ifjú szocialista gondtalan karrierépítéséhez a gondoskodó család is hozzájárult. Édesanyja, a szintén MSZP-s Hortobágyi Éva 2000-ben bruttó hétmillió forintos végkielégítéssel távozott a köztévétől, ahol 2003-ban ismét feltűnt. Külsős tanácsadóként saját cégével számlázott havi közel félmillió forintot a tévének, a vállakozásnak pedig az akkor már Medgyessy Péter kávéját főző kisfia is tagja volt. Az MTV-ben Hortobágyi Évának belsős szerződést is felkínáltak, de ő nem volt hajlandó az ehhez előírt végkielégítés visszafizetésére. Mielőtt Medgyessy Péter személyi titkára lett volna, Komássynak a D-209-es politikai tanácsadójaként 2002-ben minden idők legaljasabb szocialista lejárató kampányában is része volt, majd Kiss Péter is tanácsadóként vette szárnyi alá az ifjú szocialistát. A nemrég elhunyt volt kancelláriaminiszter elől annak idején Gyurcsány Ferenc happolta el a miniszterelnöki posztot, amelyet Medgyessy-t megpuccsolva kaparintott meg magának.

Úgy fest, rossz lóra tesz az, aki ad Komássy Ákos szavára. Az sem vitás, hogy az ellenzék laza józsefvárosi szövetségét leginkább a közös Gyurcsány-élmény tartja össze. A listavezető Komássy továbbra is nagy rajongója a bukott kormányfőnek, ez több közelmúltbeli elszólásából is kiderült. Korábban azt nyilatkozta, Gyurcsányt tartja a Kádár-kor után regnáló legdinamikusabb miniszterelnöknek, és nem is tévedett sokat: talán csak annyit, hogy a rendszerváltozás előtt sem igen akadt kormányfő, aki az őszödi szónoknál dinamikusabban építette volna le az országot.

A rajongó

Az ifjú Barabás nem könnyíti meg körzetében a választópolgár dolgát: őt biztosan nem fenyegeti az a veszély, hogy a nyolcadik kerületben kifejtett tevékenységét díjazva szimpatizánsok hada rohamozza meg az szavazóurnákat, remegő kézzel bevésve az ikszet imádott képviselőjük neve mellé. Ennél életszerűbb, hogy Barabás József a rá leadott voksokat inkább a jelölő párt itt-ott táptalajra lelt hazugságainak és agymosásának köszönheti majd. Ki hitte volna, de a magát demokratikus ellenzéknek nevező, laza kötésű pártszövetség háza táján érzékelhető ideológiai, illetve identitásbeli káoszból Barabás személye sem lóghat ki. Miközben a szocialista párt évek óta markáns baloldali fordulatot hirdet, Barabás a baloldalinak messziről sem nevezhető Bajnai Gordon rajongótáborát erősíti ( igaz, a gyanús ügyletei miatt hivatali visszaéléssel megvádolt ex-újbudai városvezető, Molnár Gyula polgármesterségét támogatók klubjának is tagja). Internetes csörtéiben a fiatal szocialista tehát azt az embert védi, aki az ország kiárusításában élenjáró vadliberálisok gazdasági programjával állt neki a fekete lyuk szélére taszított ország kormányzásának. Ne felejtsük el azt sem, hogy Bajnai volt az, aki egyéves regnálása idején egyebek között megnyirbálta a szociális juttatásokat és elvette a 13. havi nyugdíjat is. Kíváncsian várjuk, hogy a helyi szocialisták láthatatlan légiósa vajon felállítja-e a bajnaista falanxot a józsefvárosi MSZP-ben. 

A buzgómócsing

Camara-Berecki figyelemreméltóan lendületes baloldali aktivista, aki a bágyadt kerületi szocialisták körében amolyan józsefvárosi Che Guevaraként tör babérokra. Igazán kár, hogy az ellenzéki összefogást Komássy Ákos, és nem Fidel Castro vezeti, ő biztosan jobban díjazná a mozgalmi törekvéseket. Camara-Bereczki a szocik helyi blogjára is aktívan ír CBFM néven – ötletszinten talán már felmerült benne, hogy ezzel kalózrádiót is működtethetne a kerületben.

Bejegyzései alapján elmondható, hogy CBFM a Romlás Krónikása, aki a Nyolcker folyamatosan épülő-szépülő negyedeinek rehabilitált környezetében is képes kiszagolni a bujkáló enyészetet.  Zsenge kora miatt nyilván kimaradt neki, hogy a helyenként még tetten érhető pusztulat, amely után oly lázasan kutat, hogy az önkormányzat és a választók arcába dörgölhesse, valójában a korábbi városvezetés hagyatéka, felszámolása pedig a jelenlegi munkájának egyik fő csapásiránya.

Camara-Bereczki ügybuzgalma nem ismer határokat, amire írásai is rávilágítanak. Bár aligha életszerű, neki mégis elhisszük, hogy az éjjel kellős közepén, egy szórakozóhelyen belebotolva a kormánypárt egyik ifjú prominensébe, azonnal számon kéri rajta a főváros átalakítását, majd meglepődik, amikor elhajtják a búsba. CBFM műveltségéről sokat elárul, hogy az esetről szóló tudósításában „főfasznak” nevezi áldozatát, de hát hiába, a stílus maga az ember.

Barátai, ismerősei és példaképei között több hírhedt név is felbukkan: például az ingatlanpanamás ügyleteiről elhíresült Hunvald György, vagy a vesztegetési ügye miatt mentelmi jogától frissen megfosztott, feltehetően hamarosan a börtönszocialisták népes táborát gyarapító Hiszékeny Dezső. Mellette az El A Kezekkel Hiszékeny Dezsőtől nevű Facebook-csoport tagjaként is kiáll, ha a bukott angyalföldi alpolgármester szabadlábra kerül, talán hűséges Camaráját is ellátja néhány jó tanáccsal a politikai túlélésről…

A bulikirály új ruhája

Körmendi Gábor Attilánál rövidebb idő alatt a nácik híres tudósa, Wernher von Braun sem találhatta volna magát messzebb az általa kiszolgált ideológiától, amikor a második világháború végén az amerikaiak hazahurcolták, majd az űrprogram élére helyezték.

Mielőtt 2010-ben rakétaként berobbant volna a józsefvárosi MSZP-be, Körmendi a Fidesz Ifjúsági Tagozat nyári egyetemeinek aktív résztvevője volt, 2009-ben még a kispesti Fidelitas szervezetét erősítette.

A „fideszes időkben” nagy partiarcnak tartották: az ifjúsági táborok alapembere volt, aki esténként mindig gondosan összeállított gigolószerelésben, csibészül zselézett rőzsével és begyakorolt mosollyal építette a jobboldali közösséget. Egyes pletykák szerint ő volt az, aki „szocializálódása” után a gondosan összegyűjtött, bizalmas, belső információkat játszott át a szélsőjobboldali Kurucinfo kezére.

Egyik ismerőse így jellemezte Körmendit a világhálón írt kommentjében: „Gábor pálfordulásán nincs mit csodálkozni. A Bulikirály már többször hangoztatta, hogy megfelelő pozíció érdekében akár az MSZP-ben is politizálna. Nyilván a kispesti Fidesz-ben sokra nem vitte, így kézenfekvő volt a húzása. Aki jobban ismeri tudja, hogy egy opportunista, aki semmitől sem riad vissza. Nem sokan tudják, de Gábor a lányok, bocs: >>masszőzök<< futtatatásából is kiegészíti keresetét”.

Ha Körmendi Gábor Attila, alias KGA véletlenül Bélának születik, monogramja alapján korábban talán felébresztette volna a gyanút babonásabb fideszes társaiban.